Az egész szezont tekintve, tőlünk legtávolabb ez a verseny volt, így már szombaton felutazott Felsőtárkányba az egész junior különítmény, ismét Takács és Dolezsai Balázzsal kiegészítve.
Az elmúlt héten nem volt valami jó idő, sokszor esett itthon és ez pénteken Eger környékét is elérte, tehát szombat délután megérkezve vizes, csúszós pálya fogadott minket. A gyors kipakolást és berendezkedést követve el is mentünk pályát járni. A szállásunk pályaszállás volt. De most tényleg, szó szerint a házból kilépve ott húzódott a pálya egy része. Sok változtatás a nyomvonalban nem történt idénre, viszont egy technikai elemmel, egy ugratóval bővült a pálya, így még jobb lett. Szombaton még egy-egy szakasz problémás volt a vizes talaj miatt, az ugrató is inkább csak leléptetés volt és az egyik emelkedőt nem is lehetett kitekerni (később ezt ki is vették a pályából). Este egy közös vacsora, tábortűz mellet, amire pizzát rendeltünk, egyszóval a hangulattal most sem volt gond. Nagyjából sikerült is mindenkinek emberi időben ágyba kerülni.
A reggelt Pedro egy kis szereléssel kezdte, – amihez kapott bőven támogatást és szakértőket – mivel a hátsó féke még szombaton, a pályajárás alkalmával bemondta az unalmast. Manó adta neki oda a sajátját, akinek ezúton is köszönjük, jó szolgálatot tett. Este szerencsére nem esett az eső, azaz reggelre tökéletes lett a pálya. A csapat felállása hasonló volt az eddigi versenyekéhez.
A napot Piru kezdte, aki a 4. helyen ért be az U11-es lányok között.
Őt követték U13-asaink ahol a fiúknál Kiss Ádi 7. lett. A lányoknál Bori nagyot küzdött és idén először dobogóra álhatott harmadikként. Fruzsi ugyanitt 7 helyezést ért el.
Az U15-17-es futam délben rajtolt. U15 fiú kategóriában Geri 8., Csabi 12. helyen ért be. A lányoknál, szépen magyarosan szólva ismét kimaxoltuk a dobogót Csenge, Kata, Laura sorrendben. U17-ben csak a fiúknál voltunk érdekeltek ahol Fülöp Ádi 9., Norbi pedig a 13. helyen fejezte be a versenyt.
Az Elit/U23, és U19 futamok délután fél három környékén rajtoltak. Itt már szép számban volt külföldi versenyző is, akiket a C2-es minősítés vonzott ide a pontok gyűjtésére, főleg Szlovákiából és Csehországból. Az izgalmas versenyről gondoskodott az időjárás is, ugyanis a verseny utolsó harmadáig alapvetően jó időben, száraz körülmények között hajthattak, ám jött egy nagy zivatar, ami még egy kicsit megkeverte a lapokat. A pálya pillanatok alatt jégpálya-szerűvé vált a folyós, csúszós sár miatt, és akik optimistán a száraz körülményekre tervezett gumikkal mentek, azokra bizony nehéz körök vártak.
Pedro végül a 10. helyen fejezte be a versenyt, két versenytársát legyőzve, akik eddig rendre előtte végeztek. Sokáig versenyben volt a 9. helyért is, de végül a körülmények nem neki kedveztek. Viszont, most sem görcs, sem defekt nem hátráltatta, így „mindent a pályán tudott hagyni”.
Takács Balázs már nem volt ilyen szerencsés, egy erős, jó kezdés után defektet kapott a második körben a pálya elején, így sok időt vesztett, míg visszagurult a technikai zónába ahol kereket cseréltek. Ezután már érthető módon kicsit vesztett a motivációból és kicsit visszaesett. Végül a 19. helyen fejezte be a versenyt az erős mezőnyben.
Dolezsai Balázs szép, egyenletes köröket futott egészen az eső megérkeztéig és a 17. helyen ért célba.
A verseny után persze nem volt még vége a napnak, hiszen a szakadó esőben a vizes sátrak lepakolása és a saras bringák leápolása miatt akadt még tennivaló bőven. Útközben megálltunk még egy kis falatozásra, erőtartalék gyűjtésére. A szomszéd asztalnál három orosz embercsempész diskurzusától és a vagy húsz burkába öltözött arabul csármázó túristától aztán felbátorodva, inkább autóba ültünk, és ripsz-ropsz tizenegyre haza is érkeztünk…
Mindenkinek gratulálunk az elért eredményhez!
(Attila)